Mentorok szerepe

Habár a Richter TETT a diákok önálló alkotásainak kíván teret adni, a sikeres pályamunka megalkotását nagyban segítheti az ő bizalmukat élvező, hiteles és felelősségteljes útmutatói szerepet betölteni képes személy – ő a Mentor. A Mentor lehet természettudományos tárgyat vagy anyanyelvet, irodalmat tanító tanár, vagy más bölcs segítő, jellemzően szülő. A Mentornak igen fontos feladata lehet: buzdíthatja a pályázót a pályázaton való részvételre, támogathatja a Pályamű megalkotásának folyamatát, a szakmai felkészülést, javíthatja a pályamű tartalmi és formai minőségét, és nagy szerepe lehet abban is, hogy a Pályázó a Pályamű megalkotásával olyan fejlődésen menjen keresztül, amit a TETT szellemisége felkínál.

A jó Mentornak szakavatottnak, érzékenynek, inspirálónak, tapintatosnak, ugyanakkor önmérséklően mértéktartónak kell lennie. A Mentor szűk mezsgyén jár: egyfelől inspirál, tapintatosan rámutat a pályamű esetleges logikai, szövegalkotási, vagy ismeretanyagbeli hibáira, de csak az éppen szükséges mértékben válik segítővé: nem fojtja el, hanem katalizálja az önálló alkotói hajlamot, finom eszközökkel asszisztálja a Pályázót hibáinak meg- és belátásában és feldolgozásában.

A Mentornak erőteljesen figyelnie kell arra, hogy a folyamat során a Pályaművet ne saját alkotásaként kezdje el kezelni és megélni, a mentori hatás ne dominálja a pályázatot: a felhasznált tudásanyag, a gondolatiság, a mondatalkotás, a stílus, a kifejezések szintje a korcsoportot jellemző szintnél ne legyen irreálisnak tekinthetően magasabb (a zsűri tagjai között ezekben a kérdésekben nagy szakértelemmel és tapasztalattal rendelkező pedagógusok vannak). Attól, hogy a Mentor túlzott behatása révén a Pályamű a tipikus korcsoporti szintet messze meghaladó minőséget mutat, a Pályamű még nem lesz jobb! A Pályamű legfőbb értékét a korcsoportnak megfelelő tudás- és készségszint keretein belül megtestesülő történetszövési minőség jelenti. Az ezeket a kereteket jól érzékelhetően meghaladó Mentori beavatkozás kifejezetten negatív hatású is lehet a Pályamű megítélésre, és végeredményben a Pályázóra nézve! Ideális esetben a Mentori szerep a harmadik korcsoportban minimális, míg az első korcsoportban a legerősebb. Ennél a korcsoportnál a Mentori hatás érzékelhetősége önmagában nem negatívum, amennyiben a Mentor a fentiekben vázolt diszkrécióval, önmagát nem előtérbe helyezve járul hozzá az alkotáshoz.