Ugrás a tartalomra

tettmesepalyazat@richter.hu

Mitől jó egy pályamű?

Általános szempontok

ALAPÖTLET

Mi az alapötlet (a főhős karaktere, a konfliktus, a mondandó, a történet univerzuma), az hogyan kap természettudományos (környezet- és természetismeret, földrajz, biológia, fizika, kémia) tartalmat.

KREATIVITÁS, EREDETISÉG

A zsűri nagyra értékeli az eredetiséget, a képzeletgazdagságot, a megszokott sablonoktól eltérő gondolkodásmódot. Mindez az újszerű nézőpont, sajátos problémafelvetés, a különleges karakterek, helyszínek, az írás stílusa stb. vonatkozásában jelenik meg. A kreativitás nemcsak a cselekményszövésben vagy a karakteralkotásban nyilvánulhat meg, hanem abban is, ahogyan az alkotó a mesterkéltség érzete nélkül építi be történetébe a természettudományokat. A zsűri nem díjaz sablonos, vagy más szerzőtől átvett, algoritmusok (AI) által generált, illetve a TETT korábban díjazott pályaműveire nagymértékben hasonlító tartalmakat.

TUDOMÁNYOSSÁG, HITELESSÉG

A zsűri kiemelt figyelmet fordít a pályaművek tudományos motívumainak szakmai helyességére (az esetleges tudományos-fantasztikus jelleg megengedése mellett – lásd még alább), illetve arra, hogy az alkalmazott természettudományos ismeretanyag legyen hiteles, feleljen meg az adott korcsoport tudásszintjének. Fontos, hogy az adott korcsoportos diák a mű tudományos hátterét a maga szintjén értelmezni tudja, ezért a műben az ennél irreálisnak tekinthetően magasabb szintű tudásanyag megjelenését a zsűri nem értékeli pozitívan. Nem zárjuk ki egyes alkotók átlagosnál magasabb készség- és tudásnívójának lehetőségét, ám a TETT nem ezt, hanem a már megszerzett (és elvárhatóan megszerezhető) tudás magabiztos felhasználását célozza. Habár ez nem kifejezett elvárás, örömmel tölti el a zsűrit, ha egy pályázat olyan pedagógiai célú felhasználásra is alkalmas, ami konkrét tudományos ismeretek elsajátítását is segíti.

ÍRÓI KÉSZSÉG

A mondandó csak megfelelő nyelvi kifejezőkészség révén tud mesévé vagy más történetté szövődni, ezért az értékelésnél a stílus, a szókincs, a kifejezőkészség, a precizitás, a nyelvhelyesség, az érthetőség fontos szempont.

CÍM

A cím legyen beszédes, a cím és a mű tartalma legyen összhangban.

TÖRTÉNETFEJLŐDÉS

A zsűri érzékeny a mű felépítésére, a fordulatosságra, az izgalomra, a csattanóra – a történet lehetőleg legyen letehetetlen és felejthetetlen. A pályamű feleljen meg a választott műfaj sajátosságainak, a történetszövés általános szabályainak. Egy jó történet saját univerzumának játékszabályai szerint bonyolódik, azokat konzekvensen követi.

KIDOLGOZOTTSÁG

A jó pályamű megírása nem könnyű feladat, kellő elmélyülést és érlelődési időt igényel. Miután a TETT egyik célja, hogy a pályázók megtapasztalják és uralmuk alá hajtsák ezt a folyamatot, a zsűri erőteljesen figyel mind a tartalmi (mennyire értelmes és érthető a történetfűzés, tartalmaz-e ellentmondásokat, logikai hibákat stb.), mind a formai vonatkozásokra.

TÁRSADALMI ÉRZÉKENYSÉG

A mű ne tartalmazzon kirekesztő megjegyzéseket, szélsőséges politikai megnyilvánulásokat, ne sértsen meg vallási, etnikai, kulturális vagy egyéb közösségeket.

"TETT-szerűség"

A „TETT-szerűség” az a tulajdonság, ami a TETT-pályaműveknek közös nevezőt ad és egyben megkülönbözteti őket más történetektől. A TETT-szerűség elérése érdekében a fenti alapkritériumokon túl a pályázónak a következőkre érdemes figyelni:

  • A TETT-pályaműben törekedni kell az irodalom és a természettudományok harmóniájára. A természettudományos elemek legyenek a történet szerves részei, nem pedig a történetbe „zárványként” beépített tudományos motívumok (amelyeket, ha gondolatban kiveszünk a történetből, attól még a történet ugyanúgy megállná a helyét), vagy szócikkből kimásolt vagy lexikonból vett, beékelt szövegrészletek. A TETT-szerű pályázatokban megjelenik az irodalom és a természettudományok olyan természetes és izgalmas harmóniája, amitől az olvasónak az az érzése, mintha ez voltaképpen nem is két különböző intellektuális világ lenne.
  • Egy természettudományos kísérlet vagy jelenség leírása (például tanulókísérleti jelleggel) – bár erőteljesen jelen van benne a természettudomány –, önmagában még nem TETT-szerű pályamű, amennyiben hiányzik belőle vagy nagyon gyenge benne a történetalkotási elem.
  • A TETT-szerű történettől azt várjuk, hogy a pályázó személyt és az olvasót egyaránt természettudományos gondolkodásra inspirálja, a mesélőt és a befogadót is összekapcsolja a természettudományokkal, segítse értékeinek megértését és megbecsülését. Ezt többféle módon el lehet érni. Így például a pályamű tanúskodhat arról, hogy annak írója vagy a történet hőse meghitt viszonyban áll, vagy a történet végére ilyen viszonyba kerül a természettudományokkal. Ennek értelmében egy konkrét természettudományos elemeket nem, vagy alig tartalmazó történet is lehet TETT-szerű, ha olyan szemléletváltozásra inspirál, ami a természettudományok megszeretéséhez vezet. A pályázó törekedjen arra, hogy művében a természettudományok, az iskola, a tanulás, a tanítás pozitív kicsengéssel jelenjenek meg (ez nem azt jelenti, hogy a történet ne lehetne borús hangvételű!).
  • Habár a „természet” jellemzően szoros összefüggésben van a természettudománnyal, a kettő nem ugyanaz. A természet szeretete nem keverendő össze a természettudományok szeretetével. (Például attól, hogy valaki szereti a fákat, még nem biztos, hogy erős érdeklődést mutat a fotoszintézis iránt. Megfordítva, valaki szenvedélyesen szeretheti a Newton-törvényeket anélkül, hogy egy erdőbe be szeretné tenni a lábát.) Hasonlóan, a természetvédelem, bár nagyon fontos kérdés, önmagában még nem természettudomány. Továbbá, ha a történet kizárólag egy természeti jelenségről (cunami, vulkánkitörés, földrengés, árvíz stb.), vagy állatokról, növényekről szól, attól még nem természettudományos történet. A TETT-szerű pályamunkák nemcsak a természet érdekességét, szépségét, védelmét ecsetelő történetek, hanem megcsillan bennük a tudomány valamilyen vonatkozása (az általa vizsgált természeti folyamatok, törvények, a tudományos gondolkodás, a tudományos módszertan stb.), vagy a tudomány a megismerésére irányuló friss, energikus törekvés.
  • Az olyan tudományos-fantasztikus történeteket, amik teljesen elrugaszkodnak a tudomány realitásaitól, ezért ebben az értelemben nem tekinthetők tudományosnak, nem tekintjük TETT-szerűnek. (Ez nem zárja ki a sci-fi műfaját, azonban a zsűri nem pusztán sci-fit kíván látni, hanem TETT-szerű, azaz valódi természettudományos elemeket hordozó, illetve a természettudományok megszeretésére inspiráló sci-fit.)
  • Habár a matematika szorosan összefonódik a természettudományokkal abban az értelemben, hogy azok egyik legfontosabb leíró és modellalkotó eszköze, a matematika önmagában nem természettudomány. Ha egy pályaműben a természettudományos tartalom matematikai meggondolásokat is tartalmaz, az megfelel a TETT-szerűségnek. Ha azonban a történet tudományos tartalma alapvetően matematikai (a természettudomány nem, vagy csak mellékszereplőként jelenik meg benne), az nem TETT-szerű írás.

FONTOS!
Ahhoz, hogy egy pályamű a TETT-könyvbe bekerüljön, illetve díjazásban részesüljön, a TETT-szerűség teljesülése szükséges, de nem elégséges feltétel. A zsűri komplex módon értékeli a pályamű egészét, aminek része a TETT-szerűségen túlmutató minőségi vonatkozások megítélése is. A zsűri ezt az összképet mérlegelve, alapos kollektív értékelés alapján minősít.