Miért nem nyertem? – A zsűri üzen

A 2023/24-es Richter TETT-mesepályázat eredményhirdetésével kapcsolatban bizonyára sokatokban felmerült a kérdés, „De én miért nem nyertem?”. A TETT zsűrije érti és érzi a kérdés súlyát, és nem futamodik meg a válaszadás elől: közülük többen is írásba foglalták gondolataikat, melyekből alább olvashattok egy bíztató, lelkesítő összefoglalót.

 „Számunkra minden egyes TETT-pályamű különleges értéket hordoz, mindegyikhez nagy szeretettel, tisztelettel és érdeklődéssel viszonyulunk, függetlenül attól, hogy a végén hova soroljuk be az értékelési listán” – mondja Prof. Dr. Szántay Csaba, melyet Dobóné Dr. Tarai Éva gondolatai így egészítenek ki: „A zsűrit nagy örömmel töltött el minden újabb pályamunka beérkezése. Ahogyan közeledett a mesék beadási határideje, közöttünk is egyre nőtt az izgalom: Vajon milyen történetek érkeznek? Melyik korosztály a legvállalkozókedvűbb? Voltak jól átgondolt, gondosan felépített történetek, ahol mondatról-mondatra haladtunk a történet csúcspontja felé, majd végül elértünk a boldog vagy tanulságos befejezéshez. Megkönnyebbültünk, fellélegeztünk, együtt örültünk vagy szomorkodtunk a hőssel és arra gondoltunk, vajon ki lehet a szerző? Jó volna megismerkedni vele.” A szerző titokzatos személye valóban a zsűrizés egyik legizgalmasabb kérdése, viszont azt nagyon fontos tudni, hogy a zsűri a beérkező alkotásokat szigorúan anonim módon kezeli, így csak azután tudhatják meg, ki a szerző, ha már meghozták döntésüket.

Összesen 618 pályaművet fogadtunk a TETT idei évadában, amelyeket, mint Szántay Csaba soraiból kiderül, a zsűri többször elolvasott, heteken át, több körben és több alkalommal összeülve, órákon át elemezve, különböző szempontok alapján megvitatva, egymással összevetve őket. Ez a munka örömteli, de erőt próbáló kihívás, amelyre Döbrentey Ildikó így emlékszik vissza: „Az idei, harmadik TETT- mesepályázatban, az 1. és a 2. korcsoport zsűrijében összesen 483 pályamunkát olvastam el. Volt, amelyiket többször is. Micsoda? 483? Nem sok az egy kicsit? Szerintem elég sok, de rájöttem egy titokra, ami miatt mégsem dőltem ki. Az a titok, hogy számotokra is rengeteg munkába, sőt: alkotói munkába került a mesétek kitalálása, megírása, beküldése. Azt mondtam magamnak, ha Ti bírtátok, nekem is bírni kell!”

De a pályaművek százaiból csupán korlátozott számú alkotást áll módunkban a készülő TETT-könyvben megjeleníteni. Ez a szám idén az írásművek mintegy 10%-a volt. „Éppen ezért nagyon kritikusnak kell lennünk, és csak olyan alkotásokat válogatunk be a könyvbe, amelyek a honlapon leírt TETT-szerűségi és egyéb kritériumoknak a lehető legjobban megfelelnek.” – fogalmaz Szántay professzor, majd így folytatja: „Gyakran találkozunk olyan pályaművekkel, amik rendkívüli ötletgazdagságról tanúskodnak, fontos üzeneteket hordoznak, de van olyan gyenge pontjuk, ami miatt mégis kénytelenek vagyunk a könyvből kihagyni”.

A zsűri visszajelzései alapján ezek közül a gyenge pontok közül sok kivédhető lett volna, ha az alkotást megmutatjátok egy mentortanárnak, aki mind nyelvi, mind természettudományos szempontból segíthet nektek alkotásotokat jobbá, szebbé csiszolni. Sajnos több pályamű is sokat veszített fényéből a bennük maradt nyelvtani és mondattani hibák miatt, máshol viszont a stílus bicsaklott meg, vagy a dramaturgia nem stimmelt.

Másfelől voltak olyan alkotások, amelyből hiányzott a természettudományos szál, vagy éppenséggel volt a történetben természettudományos tartalom, de az pontatlanul szerepelt vagy éppen logikai hiba terhelte. „A tudományos alaposság és precizitás különösen lényeges: habár a mesés történetekben sok olyan csoda megtörténhet, ami a valóságban nem, a történetben vázolt tudományos állítások nem lehetnek félrevezetők, hibásak (a tudomány mai állása szerint), vagy önmaguknak ellentmondóak. Merd őszintén megkérdezni magadtól: vajon valóban alaposan utánanéztem, hogy amit leírok, az tudományosan helyes, és ahogy leírom, az kellően precíz?” – fogalmaz Szántay Csaba.

Hasznos lehet tehát egy mentortanár vagy más segítő felnőtt segítségét kérnetek, de fontos megtalálnotok ebben is az arany középutat. A műveitekben a korotokat olyan mértékben meghaladó tudásszint, gondolatiság, írói stílus, ami igen nagy valószínűséggel túlzott mentori hatásra enged következtetni szintén negatívan hat a művetek megítélésére.

A fentieken túl szintén fontos szempont egy pályamű értékelésekor az írásmű TETT-szerűsége, amelyet Dobóné Dr. Tarai Éva így fogalmaz meg: „a pályázat egyik célja, hogy felkeltsük a természettudományok megismerésének igényét és megmutassuk a természettudományokkal való foglalkozás örömét, varázsát. Azt várjuk, hogy a mesék, történetek ezt az üzenetet hordozzák. Bármennyire is izgalmas például egy konkrét, ismert tudós élete és munkássága, ennek bemutatása nem témája a TETT-pályázatnak, hiszen a szerző fantáziáját a szigorú tények elég szűk mederbe szorítják. Sokkal jobban megfelelnek a pályázati feltételeknek a kitalált szereplőkkel benépesített történetek.” A kitalált szereplők mellett a kreatív fantázia megcsillanása minden tekintetben közel áll a zsűri szívéhez, ezért egyöntetűen arra buzdítanak, hogy legyetek egyediek! Pályaműveteket eredeti ötlet nyomán írjátok meg, ne filmekből vagy könyvekből ismert történeteket dolgozzatok fel!

Végezetül a zsűri legfontosabb üzenete számotokra, hogy ne adjátok fel! Próbálkozzatok újra! "Ha csalódott vagy, az természetes." - buzdít Szántay Csaba - "De meg kell tanulnod a csalódottságodon túllendülni, és még több önmagadba vetett hittel, még nagyobb felkészültséggel újra (és újra és újra) belevágni. Az a nagy helyzet ugyanis, hogy hosszabb távon pontosan ez a képesség a siker titka." A következő évadra való felkészüléshez pedig hamuba sült pogácsaként fogadjátok szeretettel Bajzáth Mária sorait:

„Ha most nem sikerült a könyvbe kerülő vagy díjazott alkotást létrehozni, a mesék hőseiről érdemes példát venni, akik nemcsak egyszer, hanem háromszor vagy még többször is újrakezdik, és útnak indulnak ugyanazért a célért. Az újra és újra próbálkozás lehetőséget teremt arra, hogy új dolgokat próbáljunk ki, új utakon érjük el a célt. Olyan tulajdonságaink fejlődéséhez is vezet, amelyek nélkülözhetetlenek az alkotó-kutató ember életében. Az újrapróbálkozás gyakorlásra, kitartásra, alázatra, kudarctűrésre, valamint rugalmas és kreatív gondolkodásra tanít.”

„Ha közben arra gondolunk »Úgysem sikerül!«, »Másoké biztosan jobb lesz!«, jusson eszünkbe a mesék hőse, aki sohasem mondogatja »Mások bezzeg könnyedén átússzák az Óperenciás-tengert!« A mesehős a feladat sikeres megoldására és a céljára figyel, ha kudarc éri, ha nem áll ki egy-egy próbát nem hibáztat senkit, nem keres bűnbakot, sőt, önmagát sem ostorozza! Összeszedi minden erejét, tovább megy a célja felé, és saját magában keres új, tiszta hangot. Mesét írni, alkotni, kutatni, sőt élni is csak így érdemes. Mesehős módjára.”